MTK legendárium | 343. rész

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. A megtalált boldogság.

1888-tól az MTK-alapító apósa, Ramazetter Károly pécsi nyomdája eladásán fáradozott, ami a gazdaságilag mélyponton lévő üzem esetében nem volt könnyű feladat. Mindez végül 1891-re realizálódott. Hivatalos bejegyzések szerint június 16-án tehát végleg megszűnt a pécsi Ramazetter nyomda, mely egyben a nagyívű nyomdatulajdonosi karrier végét is jelezte. Miután közelebbről megismerhettük Szekrényessy Kálmán apósát, vessünk néhány pillantást annak családjára és életviszonyaikra!
A pécsi Ramazetterek a hétköznapi konvencióktól eltérő különc emberek voltak, amilyen már az atya Károly is lehetett, és feltehetőleg e különbözőség okán gyérült meg a kapcsolata merevebb, konzervatívabb Vince bátyjával, ki öccsét talán éppen ezért hagyta ki végrendeletéből, és ezért nem szerepelt annak gyászjelentésén sem.

Kezdetben még Károly nyomdája hozzájutott bizonyos Vince-féle sümegi megrendelésekhez, melyet jól bizonyítanak a városi tanácsülési jegyzőkönyvek, hol 1863. április 11-i bejegyzéssel arról értesülünk, miszerint Szekrényessy Kálmán apósa nyomtatta a füredi Kisfaludy-szobor leleplezésére készült verseket.
Nem kizárt, hogy Károly Pécsre költözése épp a testvérek közötti elhidegülés jele. Már az is magyarázatra szorul, miszerint Vince húsz esztendővel utolsó gyermekének halála után folyamodott nemesi oklevélért, s abba (az ilyenkor ildomos rend ellenében) nem foglaltatta bele (fiú) leszármazottakkal is rendelkező öccsét és annak gyermekeit sem. E nemesítést különösen értelmetlenné tette, miszerint a gyermektelen házaspár tagjai közül a feleség kettő, míg férje négy esztendővel élte túl címereslevelének kibocsátását, s ily módon nemességüket tovább örökíteni nem állt módjukban.

Mint utaltunk rá, Károly vonala markáns művészi vonásokkal rendelkező családként vált ismertté. Ramazetter Károlynak Gärtner Karolinától (1831-1883) összesen hat gyermeke született, úgymint: 1. Árpád (1851), 2. Kornélia Margit (1853-1925), ki 1888-tól Szekrényessy Kálmán felesége lett, 3. Matild (1855-1901), 4. Izabella (1856), 5. Laura Emília Jolán (1859), 6. Vince Kálmán Sándor (1861-1882).
Hatuk közül hárman bizonyosan az előadóművészi területen érvényesültek, Árpád és Jolán színész, Izabella pedig zongoraművész lett.
Már az atyáról is feljegyezték, hogy sokkal inkább úri allűrökkel bíró férfi, mintsem vérbeli kereskedő iparos: „A pécsi Lyceum nyomdának […] Ramazetter Károly volt a nagyúri tempókra hajló bérlője,” s mint ilyen „Ramazetter minden egyéb, csak jó üzletember nem volt.”
Német eredete ellenére nem anyagias szemlélet hatotta át, sokkal inkább szíve s lelke vezérelte döntéseiben. E tekintetben egyébiránt atyjára, Lipótra hasonlított. Meg kell azonban jegyezni, hogy Vince racionalitása is sokszor emberi érzéseinek lett alárendelve. Mindkét fiú szerette a mulatságokat a zenét és irodalmat, Vince még alkalmi verset is fabrikált.

A fegyelmezett és kissé merev bátyja, Vince is a jó muzsika kedvelői közé tartozott, éppen ezért némely zeneszerző szívesen ajánlotta számára zeneművét: „Csikós csárdás zongorára, szerzé s Ramassetter Vince úrnak ajánlá Farkas Miksa.”

Ramazetter Károlynak pedig a társasélet iránti elkötelezettsége közismert volt már veszprémi időszakában is, hol a polgári elem mellett a megyei dzsentrit látta legszívesebben szalonjában. 

E víg társasélet azonban Pécsre települése után, eladó lányai okán is fokozódott. Nem véletlen, hogy városszerte úgy ismerték, mint az elegáns úri életet kedvelő nyomdatulajdonost, ki „nyílt házat vezetett, melyben” mindig helye volt a bohém úri középosztály fiainak, azaz a városi és vármegyebeli aranyifjúság tagjainak.
Éppen ezek egyike lett a dzsentri Szekrényessy, ki leendő apósában eredeti emberre akadt. Mindketten javíthatatlan idealisták, s a köz emberei voltak, kiket elsődlegesen is szívük vezérelt, s kik magasabb rendű elveik mentén képesek voltak vagyonukat is feláldozni. Mindkettőjüknél ennek lett következménye a teljes élet után beköszöntő tisztes szegénység.
Szekrényessy apósa előtt nemcsak, mint nemzetközi hírű sportember, de mint ismert hírlapíró, sőt lapalapító kiadó-tulajdonos is nagy becsben állt. Margit vonzalmát pedig csak fokozta atyja Szekrényessy iránti tisztelete. Tehát a pécsi elegáns Ramazetter-szalon gyakori vendége lett Szekrényessy Kálmán, ki a lányok körül legyeskedő udvarlók közül sikeresen nyerte el Margit kezét. A Ramazetter lányok, kikről számtalan beszámoló, mint szép, művelt és gazdag leányokról tett említést, nem hamarkodták el a férjhezmenetelüket. Négyük közül kettőről van tudomásunk, hogy egyáltalán kezét nyújtotta volna férfinak, Margit harmincöt, a gyönyörű és sikeres Jolán pedig huszonhat esztendősen ment férjhez és mindkettőjüknek figyelemre méltó élet jutott osztályrészül…

Ezt olvastad már?